VERSEIMBŐL

----------------------------------------------------------------------


NYÁRVÉGI ANZIKSZ

Elárvult a hinta, csendesek a kertek,
A gyerekek ismét iskolába mentek.
Kegyes most az idő, öntözi a földet,
Hervadó levelet, szomjas növényeket.
De Bacchus mérges, rosszkedvű!
Az idei termésből kevés lesz a nedű.
Víz híján a nyár száraz, perzselő,
Bevakult szőlőfürt, a gaz egyre nő.
A fákról sült almák potyognak fentről
Minden kiszáradt, későn esik eső.
Csak a tök virít, besárgult a zöldje.
Ezen a télen menő lesz sütve.
Este is világít, mint kerti lampion,
Ha a hold a fák közt kukucskál az ágon.
Kotyi a törpanyó addig kotyogott,
Míg három törpicének életet adott.
Jaj! Milyen parányik. De már repülnek.
Anyjuk szárnya alatt a rúdon megülnek.
Egy kóbor indián kezében baltával,
Rövid nadrágban, fején páva tollal.
Ó milyen mókás ez a kemény bácsi,
Kinek fog arcára mosolyt varázsolni?
Megőszült a haja, tán már el is hagyta.
Ritka, mint fején a pávának tolla.
Bárhogy is néz ki, elérte, mit akart,
Azt, hogy valahányan jót kacagtunk rajt.
A nyár múlását levelek siratnak.
A földre hullva, zajosan csapódnak.
Illatos pörkölt rotyog a bográcsba’
Színe gusztusos, jó lesz vacsorára.
Vége a víkendnek, hidegek hajnalok,
Tán vissza sírjuk a perzselő napot.
Sz.K. ’19. szeptember
---------------------------
Csillagfényes nyári est.

Nyári est

Csillagfényes, langyos, simogató éjben
Rózsaszín dália hintázik szerényen.
Tücsök hegedül kitartón a fűben,
Hajnalig újrázza strófáit bőszen.
Hajnalban harmatból cseppecskét kortyol,
Hosszú volt éjszaka, kissé megszomjazott.
Búcsút int virágnak, aludni indul
Dália napfényben pompázva vidul.
Így megy ez pár napig, míg szirma aláhull,
Csak tücsök muzsikál, míg a nyár elvirul.
Minden áldott este cincogtatja vonót,
Kísérő Holdnak kínál útravalót.
K.Sz.2019
--------------------------------------------
Áprilisi tavasz

Áprilisi tavasz csalogat szabadba
Tűző nap sugara arcom simogatja.
Mindenütt virágok, mindenütt levelek,
Költöző madarak tojásokon ülnek.
Mekkora utat tettek meg idáig!
Dacolva hideggel, hosszú út hosszáig.
Szívem felmelegszik, ha hallom énekük,
Víg csivitelésük, reggeli csevejük.
K.Sz. ’19.04.

-----------------------------------------
PITY-PALATY

Pity-palaty, pity-palaty,
Fürj dalol a fű alatt.
Pity-pang ernyője,
Szél röpíti messzire.

Színes százszorszép,
Szétnyitotta szirmait.
Kinyílott orgona,
Bódító az illata.

Vadvirág bibére
Ráröppent a méhecske.
Mézgyűjtő edényke,
Virágporos a széle.

Füttyent cinege,
Párját hívja fészkire.
Kormos rigócska,
Gilisztát nyel fióka.

Csordogál erecske,
Folyócska lesz belőle.
Lágy szellő fújdogál,
Itt a tavasz, itt a nyár….

Szeged, 2009-09-15.

-------------------------------------------------------------
Nyíregyháza-Sóstófürdő

Vadkacsa

Weöres Sándor után szabadon
Őszi reggel köd ül az öreg Maros
köd ül az öreg Maros vizére.
Sír a fűzfa, ősz haja izeg-mozog
ráncos lesz arany vize előtte.
Siklik a vadkacsa menekszik
Ágak közé igyekszik.
Őszi reggel köd ül az öreg Maros
Köd ül az öreg Maros vizére.

Téli reggel köd lepi be a Tiszát
Köd lepi be a Tiszát fehérre.
Tejben úszik, fátyola libeg-lobog
Nászruhája villan a légbe’.
Kanyarog a medre kígyózik,
Jég megreped nyújtózik.
Téli reggel vadkacsa odarepül
Vadkacsa odarepül a résre.

Tavasz reggel illan a rideg télnek
Illan a rideg télnek hatalma.
Napfény játszik, villan a fénysugara
Melengeti didergőt titokba’.
Olvad a jég a vizek felett,
Indul a hegy, folyó lesz.
Tavasz reggel vadkacsa hazatalál
Vadkacsa hazatalál Marosba.
Sz.K.



Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled ?
Míly nagy vagy Te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz.-

Petőfi Sándor: A Tisza
------------------------------------------------------


Két fekete hattyú tóban lubickolgat,
Egymásra sem néznek hátat fordítanak.
Hogy kerülhet ide? Kerti pancsolóba
Gyönyörű, büszke,csodás, vad madarak....
Sz. Kató

Mit kívánsz

Egy kívánság
Egy cseppnyi tócsa,
Udvarban tavacska.
Szívem motorját
Két lábam hajtja.
Egy! - kívánságom
Mostan beválthatom,
Az arany halacskát
Előcsalogatom.
Régen készülök rá,
Itt a nagy alkalom!
Hőn óhajtott vágyam,
Néki előadom.
Nem kell kifognom.
Tudom, kitalálja.
Ő elvarázsolt tündér
Egy apró tavacskában.
Ahogy a tavacska
Szélén topogok,
Türelmetlen várom
Mikor is szólhatok.
Egyszer csak felbukkan,
Kire régen várok,
Mondanám is rögvest
Visszafogott álmom.
Ám hirtelen ott termett
Nékie a mása,
Tétován szemlélem,
Igazira várva.



Óh! Milyen malőr!
Egy rakás aranyhal,
Lesi, várja, hogy
Végre megszólaljak.
De hogyan kívánjak?
Ez így nem fog menni!
Csak egy lehet igazi,
Ezt így tudja mindenki.
Vagy rá kéne lelni,
Vagy sok kérést kérni.
Minden aranyhalat
Kéréssel meglepni.
A kérdés, hogy az egyet
Melyik halnak adnám,
A sok közül igazit
Vajon megtalálnám?
Vágyaimnak ugyan
Se szeri, se száma,
Melyik jutna, melyik
Aranyhalacskára?
Óh! Én balga ember!
Hogy is képzelhetem,
Hogy mese szereplője
Most valóság legyen.
Vágyam beváltani
Nem sokat tudok,
Bár sorsom kovácsa
Én magam vagyok.
Sz.K.
----------------------------------------------------

Édes álom

Nem jó az öregség
Nem tudok aludni.
Éjszakám sikeres,
Ha nem kell forgolódni.

Átvirrasztott éjen
Oldalam gémbereg,
Alig várom már, hogy
Reggel fent legyek.

Az egyik estémen
Tudományosan,
Lazulok rendesen,
Lent vagyok alfában.

Úgy is volt. Édesre
Szenderült az álmom,
Nem kellett plafonon
Birkákat számlálnom.

Hanem, mikor csurgott
Nyálam a párnára,
Valaki rángatja
Fejem taszigálva.

Bosszúsan mordulok,
Mi van már megint?
Horkoltál kedvesem!
Uram csendre int.

Az nem létezik!
Kezdek mérgelődni,
Tán izgalmasat látott
S nem hagy aludni.

Dolgokat másnap
Rendesen vitatjuk,
Addig mondogatjuk,
Míg nem összekapunk.

Tudom, hogy igazat
Beszél a párom,
Hiszen én bíztatom,
Horkolni ne hagyjon!

De, ha egyszer is
Elismerem jogát,
„Bezzeg” lesz asztalon
S mindent fejemhez vág.

Na, ez az, mit uram
Sosem fog megérni,
Ő lesz ki vitát,
Előbb befejezi.

Erre megesküszöm
Ha kell éjjel nappal.
Nem hagyom magam
Legyőzni! Szavakkal…

Amúgy szerény vagyok
Szorgos és rendes,
Végzem a munkám,
Cselédhez képest.

Tiltó lista hosszú.
Sem enni, sem piálni…(?)
Leginkább a szexszel
Kell nagyon vigyázni.

De ha már egy ízest
Horkolni sem lehet,
Megette a fene
E büdös életet…
Sz.K.

A LIKAS SAJT

Éhes vagyok! Mit is egyek?
Iszom egy nagy pohár vizet.
Tiltakozik korgó gyomrom,
Vízzel inkább lábam mosom.

Üres hűtő, üres kamra,
Bolond ott a házigazda.
Ám sajtdarabkák meglapulva,
Szerénykednek a sarokba’.

Kiraktam egy nagy tányéron,
Egér járt az asztalomon.
Uzsonnámat megdézsmálta,
Fizetségét ottan hagyta.

Néha-néha fel-feltűnik,
Csak a farka bojtja látszik.
Itt szaladgál ide-oda,
Megkóstolta sajtom sorba’.

Mi ez a sok apró bogyó?
Mákos zsákom szakadozó?
De hisz nem is ettem mákot!
Fogam csakis sajtra vágyott.

Fúj, de büdös! Nózim bántja.
Sajtfaló, vagy sajtszag maga?
Újra meg-megszagolgatom,
Én ugyan ezt be nem kapom!

Ismét kongat éhes hasam.
Hisz ez a sajt csupa lyukas!
De akkor most hol is kezdjem?
Vajon melyik lyukat egyem?
Sz.K.

----------------------------------------------------
@ Fotók Szekeres Kató

Oldal: VERSEK- V
ÁLOMHÁLÓ - °I° - NEKED ÍROM - © 2008 - 2024 - konyvmolyocska.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat